Oldal kiválasztása
Tilos, tilos, tilos?!

Tilos, tilos, tilos?!

Aki ételallergiával vagy intoleranciával küzd, rengeteg információt találhat a neten keresgélve. Szerintem a legfontosabb, ha mentes táplálkozásra kell átállnunk, hogy onnantól tudatos vásárlók legyünk! Mit és értek ezalatt? Onnantól vége, a gyorsan dobáljunk be rutinszerűen mindent a kosárba… Sajnos az „összetevők” változnak időről-időre ugyanazon termék esetében is. Ajánlom az összetevők gyors tanulmányozását, de minimum a fogyasztás/felhasználás előtt, hogy ne érjen senkit kellemetlen meglepetés!

 

A legtöbb tapasztalatom a tejmentes táplálkozással van, így arra mutatnék egy Tiltó listát, amit érdemes eleinte akár magunknál is tartani!

(forrás: http://www.taplalekallergia.hu/dietas-alapok/ )

 

 

 

Az alábbi termékek fogyasztása TILOS tejallergia esetén!

tej,
ízesített tejek, tejkészítmények, kakaó, karamellás tej, tejeskávé,
joghurt,
gyümölcsjoghurtok
ivójoghurtok,
kefir, kaukázusi kefir
tejföl, krémföl,
tejszín,
sajt, (laktózmentes is kerülendő!)
vaj,
vajolaj,
tejzsírok (vaj, vízmentes vajzsír, tejszín),
vajkrém
tejes margarin,

tejfehérje,
tejpor,
savó (tejsavó),
savóprotein,
savópor,
édes savópor,

savófehérje izolátum,
író,
írópor,
kazein,
kazein származékok,
Na-kazeinát, K-kazeinát,

laktóz,
tejcukor,
laktalbumin,
laktoferrin,
laktoszérum,
laktobiumot
laktoglobulin,
citopánpor,
hidrolizált kazein,

zsírhelyettesítők:

-E478 Tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei
-E472 b Zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei)

 

Pár tapasztalat, amire érdemes még odafigyelni! (Illetve pár bevált termék az esetünkben)

 

  • Figyelni kell a szervezetünk jelzésére. Van, akinek 0 diéta javasolt; van, aki tűri a nyomokbanos termékeket (szerencsére mi ebbe a „csoportba” tartozunk).
  • A kozmetikumok esetében is figyelni kell az összetevőket, különösen, ha az allergia bőrtünetekkel párosul leginkább (esetünkben a La Roche-Posay Lipikar termékcsalád vált be)
  • A laktózmentes nem egyenlő a tejmentessel (tejfehérje mentes is!), sok esetben ez még kavarodást okozhat.
  • A péksütemények esetében nehéz a tejmentes megtalálása, de ehhez nagy segítség lehet egy megbízható pékség vagy a csomagolt termékek. (Nálunk nosztalgia kifli /Lipóti pékség/ őrület van, illetve a Roberto durumliszttel készült szeletelt kenyér olívaolajjal.)
  • Rengeteg húskészítményben, szalámik, májasok, stb is ott van valamilyen tejszármazék. (Esetünkben a Gyulai, Nádudvari májas; a kométa felvágottak közül sok, illetve a Herz Gála sonkák-karajok; az orsi baromfi virsli, stb biztosan beváltak)
  • Helyettesítő termékek esetében is futhatunk jégre. Pl a növényi tejszínhab is tartalmazhat tehéntejfehérjét (pl: HuLaLá UHT cukrászati habalapanyag)
  • Fagyasztott termékeknél is lehet csapdába szaladni. Pl: a spenótot/gesztenyét gyakran tejszínnel kevert változatban árulják, ami krémesítheti vagy finomíthatja a végeredményt.
  • Gyerekek, édesszájú diétázók esetén is javasolt az összetevők gondos átolvasása. Pl: az étcsokoládé megnevezés, nem minden esetben jelent tejmentességet. Vagy vannak olyan cukorkák, nyalókák, amiben tejszín található.

Aki tudja, jelezze és bővítsük együtt a listát! 😉

Lelkinas

Lelkinas

Van egy kép, amire, ha ránézek, az utána lévő könnyeket és érzéseket hozza elő… Ez a kép akkor készült, amikor az első vérvételre vártunk, hogy kiderüljön lehet e allergia a bőrpanaszok hátterében. Eltelt közel 2 év azóta és még mindig élénken él bennem minden pillanat. Az izgulás a vérvétel előtt, a kavargó gondolatok, hogy egy lassan 2 évest hogyan is készítsünk fel arra, ami következik… No és azt nem is említettem még, hogy „fehér köpeny fóbiás” a drágám. Nagyon kevés orvos volt, akit szeretet és nem félt Tőle. Az egyik a kedves doktornéni, akinél éppen várakoztunk. Hát a vérvétel elég rossz emlék maradt (szerintem valahol mindannyiunkban); harc, sírás, de szerencsére csak sikerült. Számomra mindig hihetetlen megtapasztalni, hogy az ilyen kis csöppségekben is mekkora erő lakozik. Szerencsére a vérvétel emléke csak bennem él annyira intenzíven, a kisasszonykánk emlékei megfakultak, a kegyes homály részben elfedte…

De azóta is vannak képek, amik megragadtak. Ezek közül osztanék meg még párat, abban a reményben, hogy erőt adhatunk egymásnak.

A legutolsó kellemes meglepetés, amikor a környezetünkben élők is emlékeznek és odafigyelnek arra, hogy mi diétázunk. Egy szülinapi bulira készülünk, ahol az anyuka figyelmesen felméri a mentes táplálkozás táborát és Róluk is „gondoskodik” 1-1 szelet tortával. Ne érezzék, hogy ők kimaradnak valamiből.

Vagy amikor a társasház közös játszóterén az anyukák figyelik, hogy a mi kis szépségünk ehet e a nasiból.

Tudom ezek apróságnak tűnhetnek, de nagyon sok plusz erőt adnak!

Mi mindig is arra törekedtünk, hogy a kislányunk ne érezze hátránynak az Ő helyzetét, ne gondolja, hogy Ő más mint a kispajtások (de ezt szerintem minden szülő igyekszik így tenni, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel). Teljesen ügyesen kezeli a kis drágánk véleményem szerint. A legaranyosabb, hogy amikor az egyik kislány betegségnek mondta (Ne egyél belőle, mert beteg leszel, megfájdul a pocid…), akkor Ő kikérte magának, hogy Ő nem beteg, csak tejet és tejes dolgokat nem ehet. 😊 A legaranyosabb a „gyerekszáj”! Olyan picik és mégis olyan éretten és ügyesen tudnak kezelni dolgokat. Azt gondolom sokszor példát is vehetnénk Róluk.

No és a legérdekesebb, hogy tényleg sok mentes ételről, meg se lehet mondani, hogy az. 😊 A munkahelyemen a kollégáimon teszteltem már a tejmentes sütiket és nem mondták meg. 😛

Szóval ha az elején vagy még és kicsit elkeseredett is vagy, azt tanácsolom fel a fejjel, hisz ez csak egy „apró” szemléletválltást igénylő dolog, kicsit több odafigyelést a bevásárlásnál és menni fog!

A végére pedig egy kis humor…

Ki így látja-ki úgy!

Boszorkánykonyha beüzemelése

Boszorkánykonyha beüzemelése

A tejmentes konyha „erősödésével” (mikor már nem csak Magam miatt kerestem alternatívákat) és a családunkban egyre fokozódó „kókusztej” imádat miatt a bolti megoldás kiváltására/kiegészítésére kerestem egy „házi” megoldást. Ami elsőre „boszorkánykonyhának” tűnhet, vagy rémisztőnek, végül is nem is ördöngösség. Sőt mókás és izgalmas kihívásokkal teli. 😊

Aki házilag szeretne „tejet” készíteni és némileg az automatizált, kényelmes dolgok híve, annak javaslom egy magtej készítő beszerzését. A piacon akad választék, én azt a kettőt említem meg, amiket láttam, illetve az egyiket ki is választottam, arról írok majd többet és többször. DE ezzel nem szeretnék senkit befolyásolni, mindenki találja meg az Ő szívéhez legközelebb esőt, mert azzal fognak tudni jól „együttműködni”.

A két cég:

Az én választásom végül a vegital Glas Rubint készülékére esett első körbe, majd az igények növekedésével lecseréltük a „nagytestvérre” és jelenleg egy Rainbow készüléket nyüstölünk.

Kicsit tartottam az átállástól, hogy hogy fogják fogadni a „fogyasztóim” az új „tejet”. De meglepetésemre, semmilyen akadályba sem ütköztem. A különbség azt gondolom nem vitatható, de mindenkinek a saját ízlésére bízom, hogy melyik a jobb. 😉 Mi mindkettőt használjuk, mert van, hogy elfelejtek, vagy nincs időm főzni, vagy csak hirtelen ötletünk támad és nem elég a főzött készlet hozzá….

Akinek van lehetősége ajánlom, hogy próbálja ki!

(vagy a különböző mentes rendezvényeken legalább kóstolja meg)

Nagyon sokáig, egész pontosan a héten tört meg, csak „tej” készítésére használtuk a készüléket. Próbáltunk zab-, rizs- kókusz- és vegyes italokat, de a favorit a kókusz lett. Egyedül a sütésnél van, hogy lecseréljük (ha „zavarónak” ítéljük meg), mert a kókusz azért kiérződik. Ilyenkor a semlegesebb ízvilágú rizsital kerül előtérbe legtöbbször, esetleg a zab.

Most felbátorodtam a tavasz beköszöntével és elsőre egy házi rizstejszínnel próbálkoztam. Az eredmény isteni lett. Eljött hát az idő, hogy a készüléket másra is használjam! 😊

„Tejszínes” szószok készítéséhez, sűrítéshez bevált. A francia saláta még nagy kedvenc, azt is ki fogom próbálni vele, de ahhoz egy kicsit sűrűbb „tejszín” kell majd…

A további kísérleteimmel is jövök majd! 😉

Itt a tavasz áll a bál

Itt a tavasz áll a bál

Aki ismer, tudhatja, aki nem annak elárulom, nagyon nem szeretem a telet! Valahogy nem az én évszakom, igazából azt se bánnám, ha „elmaradna”… 😊

De végre úgy tűnik, hogy alakul a tavasz! Ilyenkor én egyre jobban érzem Magam! Imádom a színeket, a meleget, hogy végre kiszabadulhatunk a lakás fogságából úgy igazán felszabadultan! No meg a sok finomságot, amit a kert fog nyújtani hamarosan! 😛  (Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szüleim vidéken laknak, így, ha egyszer beindul a „szezon” el vagyunk látva finomságokkal.) De a boltokat járva már most sem tudok ellenállni a látványnak, ha szép zöldség-gyümölcs kacsint rám!

Azt gondolom, ez az időszak különösen kedvez az egészséges táplálkozásnak, hisz rengeteg friss zöldség-gyümölcs csalogat majd minket és talán ez a színes világ mindenki (az enyém biztosan) kísérletezési kedvét meghozza. Nem beszélve arról, hogy mennyivel változatosabbá tehetjük a mentes táplálkozásunk is.

Tegnap belebotlottam a friss leveles spenótba a bolt polcán, természetesen nem tudtam ott hagyni. Több oka is vannak ennek,

  • az önző oldala, hogy én imádom a spenótot
  • a kisfiammal a hozzátáplálás izgalmas útját járjuk és Ő is imádja.

Így a spenót már ma a lábosba/párolóba kötött ki. 😊 Babócám párolva, almával-répával és kis csirkemelle kísérve kapja a turmixos spenótját (mi „pempőnek” hívjuk, amit eszik). A „nagyok” pedig „tejszínes” spenótos csirkés tészta formájában.

Recept: “Tejszínes”-Spenótos-csirkés tészta

Kívánok Mindenkinek ízekben és színekben gazdag „kísérletezést” ehhez a csodás időszakhoz!

Mentes táplálkozás lelki oldala

Mentes táplálkozás lelki oldala

Az élet valójában egyszerű, csak mi ragaszkodunk hozzá, hogy bonyolulttá tegyük.” -Konfuciusz

Amikor azon gondolkodtam honnan is kezdjem a mi történetünk a mentes táplálkozás és annak lelki oldaláról, a „kezdő” idézetbe botlottam. Hát ez nagyon betalált ahhoz, amit meg szeretnék veletek osztani. De ugye ez az én véleményem, lehet másképpen gondolni, amit szívesen meg is vitatok akár…

Biztos nem csak a mentes táplálkozás, hanem úgy ámblokk az „akadályok” felmerülése és kezelése során is hasonló dolgok játszódnak le bennünk. Csak van, amit jobban tudunk kezelni és van, amit kevésbé. Van, amit megoldandó feladatnak fogunk fel és a megoldást keressük; és van, ami meg kissé megtör minket, kétségbe ejt. Természetemből fogva utóbbi esetben is igyekszem (még ha pár napig lent is vagyok, nyalogatom a sebeim) erősnek lenni, esetleg segítséget kérni és talpra állni, megoldani. A jelen írás apropója meg ugye a mentes táplálkozás, ami, ha az elején ijesztő is, de „túlélhető”. Mindenkinek sok erőt kívánok az elejéhez, mert utána, ha belerázódtatok, azt gondolom menni fog!

Folytatom a mi kis mesénk….

A mentes táplálkozás már többször bekopogtatott Nálunk. Legelső alkalommal saját magamon vettem észre, hogy valami nem stimmel. Emésztési problémáim voltak (puffadás, szorulás, stb), de mivel tudom, hogy az egyik gyenge pontom a gyomrom és az emésztés, így lassan kezdtem el a jó irányú „változtatást”. A stresszre gyanakodtam első körben, de azt ugye vagy tudjuk csökkenteni vagy elfogadjuk, hogy ilyen időszak és túléljük. Aztán furcsa mód anyukám vetette fel, hogy mi van, ha allergia miatt jönnek a problémák (valami cikket olvasott és a hatására ezt találta kézenfekvőnek). Hát fején találta a szöget, hisz a mumus (esetemben a TEJ) „elhagyása”/csökkentése a panaszok gyors enyhüléséhez vezetett. Lás csodát, túléltem a tej teljes elhagyását és a tejtermékeket is gyakorlatilag minimálisra csökkentettem (azt gondolom esetemben intoleranciáról van csak szó). Lassan elkezdtem megkeresni az alternatív megoldásokat, így azt mondhatom minden megoldódott.

Itt szeretnék egy fontos kérdést tisztázni, ételallergia és ételintolerancia! Manapság mindenfelé dobálóznak e szavakkal, de tudjuk mi van mögötte?! Leegyszerűsítve amit kiemelnék:

A legfontosabb különbség az ételintolerancia és az ételallergia között, hogy míg ételintolerancia esetén az érintett ételből kis mennyiség elfogyasztása nem okoz feltétlenül tüneteket, addig ételallergia esetén kis mennyiség bevitele is jelentős allergiás reakciót válthat ki, ami akár szélsőséges esetben halálhoz is vezethet (anafilaxiás sokk).

Egy jó ideig elvoltam ezzel a „felemás” helyzettel, mígnem a kislányom megérkezett. Itt megtapasztaltam

„Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba” (Kr.e. 6. század, Hérakleitosz)

Hát nem is ugyanabba kerültem, hanem ami „jobban sodort”! Persze ugye itt az is számít, hogy ha az ember gyerekéről van szó, akkor az mindjárt a kisegeret is elefánttá nagyítja… (Nem beszélve arról, ha unokáról van szó.) A hosszas bőrpanaszok és talán a megbetegedéseknek is egy részét allergia okozta. Tejmentes (nem csak laktóz, hanem tejfehérje mentes éttrend) és mogyoró mentes táplálkozás lett az „ítélet”. Ami meg is hozta a várva várt eredményt. Boldogság egyrészről, de… Na de akkor, hogy is tovább? Itt nincsen „félmegoldás, csak a teljesen tejmentes! Ezen a ponton szembesültem, hogy a családomon belül is mennyire másképpen lehet reagálni dolgokra.

Én úgy fogtam fel a helyzetet, mint ha egy megoldandó feladat/probléma lenne csak. Azt gondolom Nekem könnyebben is ment az átállás, hisz nincs mese, ez a jó a gyereknek, meg kell találni az alternatívákat, hogy Ő ne érezze, hogy „más lenne” – mondjuk én nem is így gondolok rá. Nagyiéknál, akik miattam és részben Ő Maguk miatt is átálltak már a tejmentes konyhára, ez mégis nagyobb ijedelmet okozott. De idővel mindenki beletanult. Azt gondolom ennek köszönhető, és természetesen annak is, hogy már rengeteg mindenre van alternatíva, hogy a kislányunk gyakorlatilag csak azt érzi, hogy annyit kell tennie, hogy rákérdez „Van benne tej?”. Ha igen, akkor kéri a menteset. 😉

A tejmentes táplálkozással így már van 2x saját tapasztalatom.

De volt még egy alkalom, amikor kopogtatott a mentes konyha. Ez pedig a második terhességemnél jött el. GDM-es (terhességi cukorbetegség) lettem. Szerencsére diétával jól kordában tudtam tartani. 😊 Így a cukormentes konyhaművészetbe és a szénhidrátok számlálásába is bele kóstoltam. Meg talán az egészségesebb konyha felé is elkanyarodtunk…

Nem szeretném túl hosszúra nyújtani (ha van kérdés, és tudok, szívesen válaszolok), így lassan zárom soraim. Utolsó gondolatként csak annyit mondanék: még ha az eléjén nehéz is a mentes táplálkozást betartani, eligazodni, érdemes kitartani, hisz az eredmény megfizethetetlen! Az egészsége és az élete a tét mindenkinek! Abból pedig csak egy van, igyekezzünk Jól élni! 😉